Kontírozás tényezőiA gazdasági esemény lekönyvelését számos körülmény, tényező befolyásolja. Kontírozáskor a könyvelő számba veszi ezeket a tényezőket és a mérlegelésük után dönt a besorolásról. A Prizma rendszer koncepciója, hogy ha a gépben rendelkezésre állnak a döntéshez szükséges adatok, akkor ezt a vizsgálatot és döntést a gép is el tudja végezni az ember helyett.
Esemény iránya. Megmutatja, hogy a változás a vállalkozás és a külvilág kapcsolatában milyen irányú. Pl. egy beszerzési művelettel a külvilágból dolgok kerülnek a vállalkozáshoz, míg eladáskor ennek ellenkezője, gyártáskor a vállalkozáson belül átalakítjuk a dolgokat. Ennek megfelelően beszélhetünk bejövő, kimenő és belső irányokról.
Esemény célja. Ha pl. egy dolog beérkezett a vállalkozáshoz nem mindegy, hogy egy beérkezett dolgot saját célra használunk, továbbértékesítjük, esetleg terméket gyártunk belőle. Sokféle cél lehetséges. Rendszerünkben ez az a tényező, melynek határai rugalmasan kezelhetők. Ha egy eseményt a többi tényező alapján nem tudunk elhatárolni, akkor itt (azaz az ügytípusban) adhatunk neki új nevet.
Ügytípus (mozgásnem) = esemény iránya + célja. Az általános szóhasználatban cél már magába foglalja az esemény irányát is (pl. gyártás, árubeszerzés), így ezt a két tényezőt a továbbiakban összevontan kezeljük és a gazdasági esemény típusának, röviden ügytípusnak nevezzük.
Eszköz jellege. Alapvetően négyféleképpen csoportosíthatjuk az eszközöket (dolog, vagyoni értékű jog, szellemi termék, pénz), de ezeken belül számos alcsoportosítás lehetséges (1-3 számlaosztály).
Eszköz értéke. Bizonyos esetekben eltérő lehet a besorolása egy eszköznek az értékétől függően. Pl. 100 eFt felett mindenképpen tárgyi eszköz, alatta lehetőségünk van költségként egy összegben leírni.
Költség neme. A költségek jellegük szerint kapcsolódhatnak anyaghoz, szolgáltatáshoz, személyhez stb. (5. számlaosztály), melynek meghatározásához elegendő megnéznünk, hogy a gazdasági esemény során MI változott. Viselkedése hasonló az eszköz jellegéhez (a bizonylat tétele határozza meg), emiatt a rögzítése is azzal együtt történik.
Költség iránya. A költségek sajátossága, hogy a kötődésük szerint is lehet őket sorolnunk. El kell tudni döntenünk, hogy az adott költség az értékesítéshez vagy a belső tevékenységhez kapcsolódik-e (5 v. 8 számlaosztály), a helyének és viselőjének meghatározásához pedig a költséghez kapcsolható részleg ill. termékcsoport vizsgálata is szükséges (6-7 számlaosztály).
Partneri viszony. A kimenő és bejövő eseményeknél másként kell könyvelni, ha valamilyen sajátos viszony áll fenn vállalkozásunk és az eseményben részt vevő partnerünk között (pl. anyavállalat, leányvállalat, kapcsolt vállalkozás stb.).
Partner adóbesorolása. Szintén a kimenő és bejövő eseményeknél szükség lehet megkülönböztetnünk, hogy a partner belföldi vagy külföldi illetőségű. Mivel ezek az információk elsősorban az adóbesoroláshoz kellenek, ezt az információt az adóalany meghatározásából veszi ki a program (belföldi, EU-s, külföldi, EVA stb.).
Pénznem. A partnerhez köthető eseményeknél meg kell különböztetnünk, hogy alapdevizában (Ft) vagy külföldi devizában történik-e az elszámolás.
Előzmény. Követelések és kötelezettségek kiegyenlítésénél (3-4 számlaosztály) nem elég az adott eseményről az előzőkben leírt tényezőket ismernünk (pl. dolog vagy pénz átadása), mert az előzmény körülményei is befolyásolják a besorolást.
| 
